1. november 25., Budapest

Tragikus eseményekre emlékeztünk a zsúfolásig megtöltött Kárpátaljai Szövetség rendezvénytermében. A magyar Országgyűlés 2012. május 21-én a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította november 25-ét: 1953-ban ezen a napon érkezett vissza Magyarországra a lágerekből szabadon bocsátott rabok első csoportja.

Mint ismeretes, 1944. október végén a szovjetek csapatok egységei elfoglalták Kárpátalját, november 12-13-án kiadták a hírhedt 0036.sz. rendeletet, melynek értelmében mintegy 40 ezer hadköteles magyar polgári személyt vittek november 18-tól szovjet fogságba. Egyetlen bűnük a nemzetiségük volt. A kommunista-katonai diktatúra az erőszakos szovjetizálás érdekében hajtotta végre a magyarok kollektív megbüntetését, népirtását az anyaországban és a Kárpát-medencében: Erdélyben, Felvidéken, a Délvidéken.

Az eddigi adatok szerint több mint 800 ezer, más adatok szerint több egymillió magyar sínylődött a GULÁG-GUPVI táborokban, közülük sok ezren alusszák örök álmukat idegen földben, rabtemetőkben, névtelen sírokban.

 

Napjainkban az egyik haláltábor-rabtemető helyszínén létesült a Szolyvai Emlékpark, melynek elnöke dr. Tóth Mihály, felelős titkára dr. Dupka György. Eddig a gránittáblákra mintegy 12 ezer áldozat neve lett felvésve. Ez év november 14-én került felavatásra a Sztarij Szambori Emlékpark is a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség (akkori elnöke Szarvas Gábor, mostani elnöke Somogyi László) szervezésében. Mindkét hely a kárpát-medencei magyarok, németek és más nemzetiségűek Golgotájaként vonult a köztudatba. Az áldozatok emlékére mécsest gyújtottunk, a túlélőkre és halottainkra emlékezünk a Kárpátaljai Szövetség székházában.

Az eseményt Varju Zoltán főtitkár nyitotta meg, emlékező beszédet mondott dr. Grezsa István, a Kárpátaljai Szövetség elnöke, dr. Dupka György, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága ügyvezető elnöke. Ezt követően Hajduk Márta ’Kárpátaljai tragédiája’ című dokumentumfilmjét tekintettük meg. Az 52 perces alkotás a szovjet munkatáborok kegyetlenségeit mutatja be, megszólaltatva a korszakot elemző történészeket, túlélőket, egykori szemtanúkat. A film rendezőjével és a téma szakértőivel Varju Zoltán beszélgetett.

A rendezvény során kerekasztal beszélgetésre is sor került, melynek résztvevői voltak: Hajduk Márta rendező, dr. Bognár Zalán PhD történész, a GKNT elnöke, dr. Dupka György PhD történész, a Szolyvai Emlékpark titkára.

A megemlékezésen felszólalt Mészáros Pál nyugalmazott ungvári sebészorvos, aki elmondta, hogy édesapját Mészáros Sándor erdészt hamis vádakkal ítélték el és az NKVD Makijevkai bányalágerében hunyt el. Édesanyját, Mészáros Sándorné sz. Murányi Georginát is Gulág-rabságra ítélték: a Vologdai járás Vityegra lágerbeli szenvedéstörténetét Elrabolt éveim a GULAG-on című, Ungváron megjelent emlékiratában mesélte el ( http://mek.niif.hu/23400/23487/23487.pdf ) Munkája – Gortvay Erzsébet szerkesztő szerint – joggal reprezentálhatja a bukott kommunista rendszer bűnlajstromát és annak tanúságtételét, hogyan lehet embernek maradni a legégbekiáltóbb embertelenségben.

A résztvevők a helyszínen megtekinthették a GKNT könyv- és plakátkiállítását. A rendezvényt színesítette a GKNT szakmai kiállítása „Az igazság szabaddá tesz…” illetve „Málenkij robot, avagy ártatlanul, ítélet nélkül kényszermunkán a Szovjetunióban” címmel.

Kapcsolt eseményként a nemrég elhunyt ifj. Bródy András festőművész munkáiból készült kiállítás megnyitására is sor került.

 

A rendezvény szervezői: Kárpátaljai Szövetség; Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága

Fotó-krónika: Fuchs Andrea