Oldal tetejére

Események, hírek

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézete és a Magyar Nemzeti Múzeum az Alapjogokért Központ közreműködésével konferenciát rendez 2025. február 24-25-én a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. Több ország 17 tudományos, kutató intézetének, szervezetének 24 előadója két nap alatt hét szekcióban mutatja be a kommunista diktatúrák eszmei és jogi hátterét, a szovjet terror intézményrendszerét, továbbá a szovjet minta magyarországi és kelet-közép- és délkelet-európai (Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és a Balkán) megjelenési formáit.A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, melynek űrlapja az alábbi címen elérhető: http://bit.ly/4hM19qf

A felsőzsolcai Bárczay kastélyban került sor a GULAG és „málenkij robot” kutatók III. nemzetközi konferenciájára a Megbékélésért Polgári Egyesület és a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága szervezésében 2024. december 7-én. A „Régiók és települések a kárpát-medencében a GULÁG és a ’málenkij robot’ árnyékában, 1944/45-2024/25" elnevezésű rendezvény az Alapjogokért Központ támogatásával valósult meg. A kutatóműhelyek fórumának résztvevőit Fehér Tibor, a Megbékélésért Polgári Egyesület elnöke, Hogya Zsolt, Felsőzsolca alpolgármestere, a társszervezők nevében pedig Dupka György, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaság ügyvezető elnöke, a Szolyvai Emlékpark felelős titkára köszöntötte. Az „országos régiók a GUPVI árnyékában” tematikájú szekcióban Dupka György (ügyvezető elnök, GKNT, tudományos főmunkatárs, Iustitia GGKI, titkár, Szolyvai Emlékpark) „Kárpátalja tragédiája: magyar, svábnémet férfiak, nők elhurcolása az NKVD forgatókönyve alapján” címmel tartott előadást, amit Köteles László helytörténész (CSEMADOK országos alelnök - Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődés Szövetség) prezentációja követett „Málenkij robot a jelenlegi Szlovákia területén” címmel. A szekciót Benkő Levente (történész, a kolozsvári Művelődés főszerkesztője) előadása zárta a következő témában: „Emberek az embertelenségben. Kísérletek hadifoglyok és civil elhurcoltak segélyezésére és kiszabadítására Romániában”. A második szekcióban („Települések a málenkij robot árnyékában”) Stark Tamás (történész, HUN-REN Központ, Történettudományi Intézet) és Murádin János Kristóf (tanszékvezető, egyetemi docens, SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem, alelnök GKNT) adtak elő „A budapesti elhurcolások” illetve „Magyar civilek szovjet fogságba hurcolása Aranyosszéken, 1944 őszén” címmel. Ezt követően a nyolcvanadik évfordulóról is megemlékező kerekasztal beszélgetésen az emlékezetpolitikáról, a jövőbeni tervekről, megvalósítandó ötletekről és elképzelésekről fejtették ki gondolataikat Papp Annamária (történész, a kolozsvári Szabadság című napilap rovatvezetője) moderálásában a résztvevők: Fehér Attila (ny. polgármester, Lokálpatrióta Kör Felsőzsolca), Fehér Tibor (elnök, Megbékélésért Polgári Egyesület Felsőzsolca), Havasi Dániel (dokumentumfilmes, Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre), Körösi Mihály (helytörténész, alelnök GKNT, Mezőberény) és Matkovits-Kretz Eleonóra (elnök, Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre). Az esemény kérdésekkel, hozzászólásokkal zárult. A „80 éve történt” elnevezésű rendezvénysorozat 2025-ben Mezőberényben folytatódik.   Együttműködő partnerünk:...


november 25., Budapest Tragikus eseményekre emlékeztünk a zsúfolásig megtöltött Kárpátaljai Szövetség rendezvénytermében. A magyar Országgyűlés 2012. május 21-én a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította november 25-ét: 1953-ban ezen a napon érkezett vissza Magyarországra a lágerekből szabadon bocsátott rabok első csoportja. Mint ismeretes, 1944. október végén a szovjetek csapatok egységei elfoglalták Kárpátalját, november 12-13-án kiadták a hírhedt 0036.sz. rendeletet, melynek értelmében mintegy 40 ezer hadköteles magyar polgári személyt vittek november 18-tól szovjet fogságba. Egyetlen bűnük a nemzetiségük volt. A kommunista-katonai diktatúra az erőszakos szovjetizálás érdekében hajtotta végre a magyarok kollektív megbüntetését, népirtását az anyaországban és a Kárpát-medencében: Erdélyben, Felvidéken, a Délvidéken. Az eddigi adatok szerint több mint 800 ezer, más adatok szerint több egymillió magyar sínylődött a GULÁG-GUPVI táborokban, közülük sok ezren alusszák örök álmukat idegen földben, rabtemetőkben, névtelen sírokban.   Napjainkban az egyik haláltábor-rabtemető helyszínén létesült a Szolyvai Emlékpark, melynek elnöke dr. Tóth Mihály, felelős titkára dr. Dupka György. Eddig a gránittáblákra mintegy 12 ezer áldozat neve lett felvésve. Ez év november 14-én került felavatásra a Sztarij Szambori Emlékpark is a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség (akkori elnöke Szarvas Gábor, mostani elnöke Somogyi László) szervezésében. Mindkét hely a kárpát-medencei magyarok, németek és más nemzetiségűek Golgotájaként vonult a köztudatba. Az áldozatok emlékére mécsest gyújtottunk, a túlélőkre és halottainkra emlékezünk a Kárpátaljai Szövetség székházában. Az eseményt Varju Zoltán főtitkár nyitotta meg, emlékező beszédet mondott dr. Grezsa István, a Kárpátaljai Szövetség elnöke, dr. Dupka György, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága ügyvezető elnöke. Ezt követően Hajduk Márta ’Kárpátaljai tragédiája’ című dokumentumfilmjét tekintettük meg. Az 52 perces alkotás a szovjet munkatáborok kegyetlenségeit mutatja be, megszólaltatva a korszakot elemző történészeket, túlélőket, egykori szemtanúkat. A film rendezőjével és a téma szakértőivel Varju Zoltán beszélgetett. A rendezvény során kerekasztal beszélgetésre is sor került, melynek résztvevői voltak: Hajduk Márta rendező, dr. Bognár Zalán PhD történész,...

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) 2024. október 9–12 között nemzetközi tudományos konferenciát szervezett a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán a második világháború végén szovjet kényszermunkára hurcolt magyar és német származású civilek, valamint hadifoglyok emlékére.   A konferencia csütörtöki és pénteki előadói Magyarországról és a Kárpát-medencei utódállamokból érkeztek, akik Délvidéktől, Magyarországon, Felvidéken és Kárpátalján át Erdélyig járták körül a kommunista rendszerek legszörnyűbb éveinek elnyomását, a deportálások korát, amikor több mint egymillió magyar került a szovjet GUPVI-GULÁG táboraiba.   MURÁDIN JÁNOS KRISTÓF egyetemi docens, tanszékvezető, a konferencia fő szervezője üdvözölte a konferencia résztvevőit. Egyebek mellett emlékeztetett arra, hogy a mostani konferencia a tíz évvel ezelőtt megszervezett tudományos fórum folytatása, amelyre a GULÁG-kutatásokkal foglalkozó Kárpát-medencei magyar szakembereket hívták meg.   Köszöntő beszédet mondott: TONK MÁRTON, a Sapientia EMTE rektora, BOGNÁR ZALÁN, a Gulág- ás Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke.   Plenáris előadást tartott DR. MÁTHÉ ÁRON elnökletével STARK TAMÁS (Budapest) A szovjet fogság kutatásának története a nyolcvanas évektől napjainkig, BOGNÁR ZALÁN (Budapest) A magyar (hadi)fogolykérdés különböző aspektusai a magyar és a szovjet források alapján, különös tekintettel a közel 700 ezer magyar GUPVI-GULÁG személyi kartonra, HABIL. MURÁDIN JÁNOS KRISTÓF (Kolozsvár): Erdélyi magyarok szovjet fogságban:történet, források, kutatás, eredmények címmel.   Az I. szekcióban DR. STARK TAMÁS elnökletével előadást tartott SERES ATTILA (Budapest) A GULÁG és a GUPVI lágerrendszere a szovjet történelemben, SOÓS VIKTOR ATTILA (Budapest) Harangozó Ferenc és Mészáros Tibor útja a GULAG-ra, HABIL. BANK BARBARA (Budapest): Visszatérések 1947-1956 címmel.   A II. szekcióban DR. SERES ATTILA elnökletével BENKŐ LEVENTE (Kolozsvár/Magyarvista) Székelyföldiek háborújárása. Barcaföldvár, Foksány, Tighina, 1944–1948, UNGVÁRI BARNA ANDRÁS (Uzon) A Hídvégi Református Egyházközség és a hídvégiek helytállása a II-es számú Barcaföldvári Fogolytábor idején, MÁTHÉ ÁRON (Budapest) Vörös karszalagos milíciák és az uralomváltás Kolozsváron, PAPP ANNAMÁRIA (Kolozsvár/Magyarvista) A kolozsvári magyarságot ért csapások 1944-ben, különös tekintettel a magyar civilek...

A Marxista diktatúrák terrorjának jellemző helyszíne: börtönök, lágerek, rabtelepek címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Gulág- és Gupvikutató Intézet, a Gulág és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága és az Alapjogokért Központ 2024. június 6-án a Kárpátaljai Szövetség székháza dísztermében. A jelenlévőket Körösi Mihály, a Gulág és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága alelnöke, Mezőberény alpolgármestere üdvözölte. Köszöntő beszédet mondott Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója. A beszélgetést Pogrányi Lovas Miklós, az Alapjogokért Központ vezető kutatója moderálta. Hozzászólásában Bognár Zalán, a Károli Gáspár református Egyetem docense, a GGKI igazgatója a Lenin nevével fémjelezett szovjet Gulág kialakulásának körülményeit, a szovjet típusú szocialista táborokban is bevezetett haláltáborok működtetését ismertette. Tudvalevő, hogy a kommunista diktatúra Gulág táboraiban több mint százmillió ember halt meg. Botlik József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott egyetemi docense a Tito-rendszer által végrehajtott etnikai tisztogatásokról és a jugoszláv hatóságok által működtetett internálótáborok emberpusztító gyakorlatáról, a halálszigetként ismert Goli Otok (Kopár Sziget) börtönszigetről szólt. Dupka György, a Szolyvai Emlékpark Bizottság titkára, a GGKI tudományos főmunkatársa a Szovjetunióban működő Gulág-táborokról, a volgai és észtországi etnikai németek százezreinek Szibériába, Kazahsztánba és Baskírföldre történő kitelepítéséről, éh- és fagyhalál általi megtizedelésükről fejtette ki gondolatait. Minderről a 2009-2022 között a volt Szovjetunió területén a pécsi Német Kör szervezésében általa megtett, összesen több mint 50 ezer kilométernyi kutatóút tapasztalatai kapcsán beszélt. Cservenka Ferdinánd, a GGKI tudományos munkatársa, a Magyar Nemzeti Levéltár levéltárosa Esterházy János magyar mártír politikus meghurcoltatásáról, a morvaországi Mirov börtönben bekövetkezett haláláról közölt érdekfeszítő információkat. A Magyar Nemzeti Múzeum szakmuzeológusa, Dragan Traian történész a román kommunista rezsim szovjet típusú Gulág-lágereiről adott vázlatos képet. A megsemmisítő-koncentrációs rendszerhez 44 börtön és 72 kényszermunkatábor tartozott. Utóbbiakból a leghírhedtebbeket a Duna-Fekete-tenger-csatorna (Duna-delta) térségében működtette a Securitate. A Romániai Kommunista Diktatúrát Elemző Elnöki Bizottság vizsgálódásai nyomán megállapítást nyert, hogy hozzávetőleg 2 millió embert hurcolt meg a román kommunista diktatúra 1945 és 1989 között. Bank Barbara, a Nemzeti...

  A marxista ideológián alapuló kommunista diktatúrák, szocialista rendszerek általános jellemzője volt a terror, a társadalom félelemben tartása eleinte keményebb, később egyre inkább puhuló módszerekkel. Hatalmukat csak így tudták megtartani ezek a totalitárius rendszerek, hiszen nem bírták a társadalom többségének a támogatását. A Gulág-és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága valamint az Alapjogokért Központ által 2024. június 6-án, 17 órai kezdettel a Kárpátaljai Szövetség székházában (1068 Budapest, Városligeti fasor 44., II. emelet) megrendezendő kerekasztal-beszélgetésen elsősorban a Szovjetunióban és az általa meghódított országokban kialakított megtorló rendszerekről, folyamatokról és intézményekről lesz szó: a rezsim vélt vagy valós ellenségeit „izoláló, átnevelő, megjavító” börtönökről, lágerekről, rabtelepekről és a bennük rabságot szenvedő áldozatokról. Nem ismert, felejtésre ítélt események, helyszínek és élettörténetek kerülnek bemutatásra és megvitatásra.

2024.02.24. Budapest A Kárpátaljai Szövetség székházában a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága, a Gulág- és Gupvikutató Intézete a Kommunizmus Áldozatai Emléknapja alkalmából megrendezték a „Közel 80 éve történt … Adatok, tények történetek a szovjet fogságból” című kötet bemutatóját, mely az Alapjogokért Központ támogatásával látott napvilágot. A teltházas résztvevők előtt Dr. Dupka György ügyvezető elnök felkonferálásban köszöntő beszédet mondott Dr. Grezsa István, a Kárpátaljai Szövetség elnöke, Dr. Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága elnöke, Pogrányi Lovas Miklós, az Alapjogokért Központ vezető kutatója. Megnyitó beszédet mondott Dr. Földváryné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke. A könyvbemutató kerekasztal moderátora: Dr. Bognár Zalán GKNT elnöke, a GGKI igazgatója; KRE egyetemi docense. Résztvevői: Dr. Dupka György, a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára; a GKNT ügyvezető elnöke, a GKKI tudományos főmunkatársa; Körösi Mihály, Mezőberény alpolgármestere; GKNT alelnöke, Dr. Murádin János Kristóf, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanszékvezetője, egyetemi docens, a GKNT alelnöke, Dr. Stark Tamás, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa. A rendezvény a könyvek dedikálásával és jó hangulatú állófogadással zárult. A könyv szerzői: Bimba Brigitta (Kárpátalja), Benkő Levente (Erdély), Bognár Zalán (Budapest), Cservenka Ferdinánd (Felvidék), Dupka György (Kárpátalja), Galambos Sándor (Nyíregyháza), Havasi János (Pécs), Murádin János Kristóf (Erdély), Kosztyó Gyula (Kárpátalja), Körösi Mihály (Mezőberény), Kujbisné Mecsei Éva (Nyíregyháza), Papp Annamária (Erdély), Pomázi Bárdonicsek Dominika (Pécs), Stark Tamás (Budapest), Szilágyi Béla László (Budapest). Fotó-krónika: Fuchs Andrea Beszámoló a rendezvényről: https://ujkor.hu/content/kozel-80-eve-tortent-bemutattak-a-gulag-es-gupvikutato-intezet-elso-kiadvanyat