MEGHÍVÓ A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézete (GGKI) tisztelettel meghívja Önt „A második világháború elfeledett áldozatai” című kerekasztal-beszélgetésre. A rendezvény keretében bemutatjuk és nyilvánosan elindítjuk az Intézetünk által készített GULAG–GUPVI online adatbázist, mely közel 50 ezer szovjet fogságba került katona és civil adatait tartalmazza. Célja, hogy ezeket kutatható és széles körben hozzáférhető formában tegye közzé mind a leszármazottak, mind a kutatók és a szélesebb nyilvánosság számára. Köszöntőt mondanak: Prof. Dr. habil. Szakály Sándor főigazgató (VERITAS), egyetemi tanár (KRE BTK TTI) Dr. Bognár Zalán igazgató (GGKI), elnök (GKNT) Dr. Szánthó Miklós főigazgató (Alapjogokért Központ) A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Dr. Bognár Zalán igazgató (GGKI), egyetemi docens (KRE BTK TTI), elnök (GKNT) Dr. Cservenka Ferdinánd tudományos munkatárs (GGKI), levéltáros (MNL) Dr. Dupka György ügyvezető elnök (GKNT), tudományos főmunkatárs (GGKI), ügyvezető igazgató (KMMI), titkár (Szolyvai Emlékpark Bizottság, Kárpátalja) A beszélgetést vezeti: Havasi Dániel igazgatóhelyettes (GGKI) Időpont: 2025. április 1. (szerda) 17:00 Helyszín: VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár 1093 Budapest, Zsil utca 2-4. A rendezvényt követően állófogadásra várjuk vendégeinket. A korlátozott férőhelyek miatt kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze az alábbi e-mail-címen: info@gulag.hu A sajtónyilvános rendezvényről felvétel készül. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A GKNT könyvei a helyszínen 40% árengedménnyel megvásárolhatók. További információk: +36 20 486 4399
Budapest, 2026. február 18. A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézete (GGKI) A háború emberi ára címmel szervezett könyvbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetést az Alapjogokért Központ támogatásával a Kárpátaljai Szövetség dísztermében. A szervezők nevében Dr. Dupka György nyitotta meg az eseményt és üdvözölte a hallgatóságot. Köszöntő beszédet mondott Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, aki párhuzamot vont a múltbeli és a mostani háború könyörtelen valósága és pusztítása között. Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a jelenlegi biztonságunkat nem tekinthetjük magától értetődőnek. Figyelmeztetett, hogy a közelgő európai háborúból ki kell maradnunk: meg kell óvnunk a magyar életet, a magyar közösségeket a fronttól, a megszállástól és attól, hogy ismét mások döntéseinek árát fizessük meg. Dr. Grezsa István, a Kárpátaljai Szövetség elnöke is a történelmi tapasztalatok és tények alapján ítélte el a magyarságnak tragédiákat okozó mindenkori háborúkat, melyek különösen Kárpátalján az ártatlan magyar civilek ellen is irányultak. Dr. Bognár Zalán történész, a GKNT elnöke, a GGKI igazgatója mutatta be a Társaság és az Intézet új kötetét, mely 17 történész GUPVI-GULÁG témakört érintő tanulmányait tartalmazza. A szerzők az írásaikkal a 80 éve történt, egy sokáig elhallgatott közösségi tragédiának állítanak emléket. Elmondása szerint - a fronton szovjet hadifogságba került 700 000 honvéddel együtt - összesen mintegy 1 millióra tehető a szovjet fogságot szenvedő magyarok száma, akiknek egyharmada életét vesztette. A róluk szóló kötet haszonnal forgatható mind a történész szakma képviselői, mind a közelmúltunk iránt érdeklődő olvasóközönség számára. A továbbiakban a ’80 éve történt: Magyarok és németek szovjet fogságba hurcolása a Kárpát-medencei régiókban 1944/45’ című könyv bemutatójával egybekötött kerekasztal-beszélgetést Havasi Dániel politológus, a GGKI igazgatóhelyettese vezette, amelynek résztvevői dr. Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a GKNT elnöke, a GGKI igazgatója, Bimba Brigitta történész, a Debreceni Egyetem doktori iskolájának doktorjelöltje, dr. Dupka György történész, lágerkutató, a GGKI tudományos főmunkatársa,...
A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézete tisztelettel meghívja Önt A háború emberi ára című, könyvbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetésre. Időpont: 2025. február 18. (szerda), 17:00 Helyszín: a Kárpátaljai Szövetség székháza, 1068 Városligeti fasor 44. II em., Díszterem Köszöntők: -DR. GREZSA ISTVÁN elnök (Kárpátaljai Szövetség) -DR. BOGNÁR ZALÁN igazgató (GGKI), elnök (GKNT) -DR. SZÁNTHÓ MIKLÓS főigazgató (Alapjogokért Központ) Beszélgető partnerek: -DR. BOGNÁR ZALÁN igazgató (GGKI), egyetemi docens (Károli Gáspár Református Egyetem), elnök (GKNT) -DR. DUPKA GYÖRGY ügyvezető elnök (GKNT), tudományos főmunkatárs (GGKI), ügyvezető igazgató (KMMI), titkár (Szolyvai Emlékpark Bizottság, Kárpátalja) -DR. MURÁDIN JÁNOS KRISTÓF alelnök (GKNT), tanszékvezető egyetemi docens (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) A beszélgetést vezeti: -HAVASI DÁNIEL igazgatóhelyettes (GGKI) Bemutatásra kerül a GGKI 80 éve történt. Magyarok és németek szovjet fogságba hurcolása a Kárpát-medence régióiban, 1944/45 című kötete. A korlátozott férőhelyek miatt kérjük, hogy részvételi szándékát jelezze az info@gulag.hu email címen.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Budavári Önkormányzat a magyarok és németek tömeges szovjet fogságba hurcolásának nyolcvanadik évfordulóján az áldozatoknak emléket állító településnév-fényfestést indított el az I. kerületi Mária Magdolna-toronyra vetítve Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Böröcz László kerületi polgármester részvételével. A Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézet kutatási eredményein alapuló installáció december végéig minden nap sötétedéstől este 10 óráig tekinthető meg a Kapisztrán téren.
November 25-én, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából megemlékezést tartottak a Ferencvárosi pályaudvarnál található, a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítóhelyeként működő Málenkij Robot emlékhelyen. A megemlékezést Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke nyitotta meg, majd Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója emlékeztek az áldozatokra. A rendezvényen a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) nevében Bognár Zalán elnök emlékezett meg a hadifogolyként vagy internáltként ítélet nélkül többéves szovjetunióbeli kényszermunkára elhurcolt civil áldozatokról, és helyezte el koszorúját a GKNT nevében. Ezt követően a megemlékezés résztvevői koszorúzással és főhajtással adóztak az ártatlanul rabságba hajtott honfitársaink emlékének.
MEGHÍVÓ A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézet (GGKI) a Kárpátaljai Szövetséggel együttműködésben tisztelettel meghívja Önt a következő tudományos konferenciára: „Cseberből vederbe – a holokauszt túlélői a GULAG és GUPVI táboraiban” A konferencia célja bemutatni és tudományos keretek között elemezni a második világháború egyik alig feltárt fejezetét – azoknak a holokauszt-túlélőknek a sorsát, akik a szovjet lágerek fogságába kerültek. Nyolcvanegy évvel ezelőtt, 1944. november 18-án, a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsának 0036. szigorúan titkos parancsa alapján hurcolták el Kárpátalja magyar, német és részben zsidó származású 16–76 év közötti civil férfi lakosságát. A konferencián rájuk is emlékezünk. Helyszín: A Kárpátaljai Szövetség székházának díszterme (1068 Budapest, Városligeti fasor 44.) Időpont: 2025. november 18. (kedd) 10:00 órától A konferenciát megnyitja: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter
A nyolcvan éve véget ért II. világháború alapvetően átalakította a Kárpát-medencei magyarság és németség életét. A térségbe érkező Vörös Hadsereg, valamint a vele szövetségben harcoló román, csehszlovák és jugoszláv csapatok nyomában gyökeres politikai és társadalmi átrendeződés vette kezdetét, amelynek legnagyobb kárvallottja az itt élő magyarság és németség volt. Mindkét nemzetet a kollektív bűnösség jegyében jogi és önkényes eszközökkel sújtották nemcsak a szovjetek, hanem a győztes és átállt szomszédos országok fegyveres erői, politikai vezetői és különféle szervezetei is. E tragikus, sokáig elhallgatott és még ma is csak kevéssé ismert eseményeket, folyamatokat, következményeket nemzetközi tudományos konferencia keretében vizsgáljuk a történettudomány mellett a jogtudomány, a politikatudomány, a pszichológia és a vallástudomány szemszögéből is, hogy minél sokrétűbb képet nyerhessünk e nehéz időszakról. A háború utáni megtorlások a magyar és a német civil lakosság tömeges, ítélet nélküli fogságba vetésével és az NKVD GUPVI kényszermunkatáboraiba való elhurcolásával kezdődtek. Ezzel párhuzamosan zajlott a Tito partizánjai által végrehajtott délvidéki vérengzés – a hungarocídium és germanocídium –, valamint a Maniu-gárdisták kegyetlenkedése Erdélyben. A terror a magyarok és németek – a korszakban joggal haláltáboroknak nevezett - koncentrációs, illetve internálótáborokba hurcolásával folytatódott: legnagyobb mértékben a Délvidéken valamint Romániában (a Kárpátokon innen és túlra), de Csehszlovákiában is, például a hírhedt pozsonyligetfalui és patronkai lágerbe. A magyarok és németek kitoloncolása hazájukból folyamatos volt. Az 1945. augusztus 2-i potsdami határozat már nagyhatalmi döntéssel mondta ki a németek kitelepítésének szükségességét, ezáltal kelet- Közép-Európából mintegy 12 millió németet üldöztek el. A kényszermigrációban elől járt Csehszlovákia, ahol a magyarokat nagy számban deportálták cseh területekre. A Magyarországra kényszerített csehszlovák-magyar lakosságcserével további, közel 90 ezer magyart kényszerítettek szülőföldje elhagyására, míg a magyarországi szlovákok önként dönthettek szülőföldjük elhagyásáról. A jogfosztások közül elég, ha megemlítjük a mai napig hatályos Beneš-dekrétumokat vagy a romániai CASBI törvényt, de a sort még hosszan folytathatnánk. A konferencia helyszíne és időpontja: Károlyi-Csekonics Palota Bálterem, Szivarszoba...
A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre – Német Kör 2025. október 3-4 között megemlékezésekkel egybekötött zarándok-programot szervezett az Apatin-Zombor-Szabadka útvonalon. A régiók közti találkozóra a „80 éve történt: 1944-2025” megemlékezés-sorozat keretén belül került sor. Bajmokon a megemlékezők 17 fős csoportja - köztük a GKNT tagjaival - Czindel Attila helytörténész közreműködésével látogatták meg az Akácfa Emléktemetőt. A helytörténész elmondása szerint 81 évvel ezelőtt, 1944. november 2-án a szerb partizánok mintegy kétszáz ártatlan környékbeli magyar és német polgárt végeztek ki azon a helyszínen, ahol ma az emlékmű áll: a 2004. november 2-án felállított emléktáblákra 198 áldozat nevét vésték fel. A 90-es évek dereka óta a Bajmoki Dózsa György Magyar Művelődési Központ és annak Hagyományápoló és Kegyeleti Bizottsága szervezi a megemlékezéseket az Akácfa Emléktemetőben. Csoportunk Szabadkán a Német Népi Szövetség (Deutscher Volksverband) székházában a "Magyarok és németek szovjet fogságba hurcolása a Kárpát-medence régióiból" elnevezésű nemzetközi konferencián vett részt. Az eseményt Weiss Rudolf, a Német Népi Szövetség elnöke és Matkovits-Kretz Eleonóra, a pécsi Német Kör elnöke nyitotta meg. Weiss Rudolf történész és tanár vitaindítója után dr. Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója „A magyar és német lakosság tömeges deportálása a Kárpát-medencéből a GUPVI lágereibe”, dr. Dupka György történész a „Kárpát-medencei magyar és német polgárok internálása a Szovjetunióba a kollektív bűnösség elve alapján 1944-1946 között”, W. Müller Judit történész, a Pécsi Janus Pannonius Múzeum főmuzeológusa „A malenkij robot emlékezetének személyes aspektusai” címmel tartotta meg előadását. Az eddigi kutatások szerint a még időben elmenekültek, a kitelepítettek és internálták száma mintegy 400 000 főre tehető, helyettük szerb telepesek érkeztek. Ezzel a Tito nevével fémjelzett jugoszláviai kommunista, illetve partizán vezetők Délvidék etnikai arányait teljesen megváltoztatták. 1944. október és 1948. március között a Délvidéken létesített 113 koncentrációs-, halál-, és munkatábor (Gádor/Gakovo, Tiszaistvánfalva/Bački Jarak, Körtés/Kruševlje, Mollyyfalva/Molindorf-Molin, Rezsőháza/Knićanin, Szávaszentdemeter/Sremska Mitrovica, Szeghegy/Szikics/Lovćenac, stb.) nevesített és különböző adatok alapján becsült...
2025. augusztus 1. Szepsi A PATRIOTA honismereti szövetség a Csemadokkal és a GKNT-vel együttműködve szakmai, egyben baráti találkozót valósított meg Szepsiben, melynek keretében "80 éve történt" címmel konferenciát szervezett a szovjet megszállásról, a "malenkij robotról" a jelenlegi Szlovákia területén, illetve a Kárpát-medencében, valamint ezek mai napig tartó hatásairól. A GULÁG-GUPVI kutatók immár második nemzetközi szepsi fórumát Köteles László, a Csemadok alelnöke és Dr. Bognár Zalán, a GKNT elnöke nyitotta meg a Szepsi Városi Művelődési Házban. Gondolatébresztő előadást tartott: - dr. Dupka György történész, a GKNT ügyvezető elnöke (Tiszabökény/Budapest), - dr. Bognár Zalán történész (Budapest), - dr. Cservenka Ferdinánd történész (Hidaskürt/Mostová), - Kállai Karolina helytörténész, tanár (Szatmárnémeti), - Körösi Mihály helytörténész, a GKNT alelnöke (Mezőberény), - Dragan Traian történész, a Nemzeti Múzeum főmuzeológusa (Budapest), - ing. Pavol Hric, a Kassai Kommunizmus Áldozatai Múzeum igazgatója (Kassa), - Alica Schreiber, a Fábry-ház gondnoka (Stósz), - Pracu Eszter történész doktorandusz (Nagykapos). Másnap a konferencia résztvevői a felvidéki emlékhelyeket keresték fel. Fotó-krónika: Fuchs Andrea
Pécs, 2025.05.23. A Kárpát-medencei régióból a németek és magyarok szovjet fogságba hurcolásának 80. évfordulója alkalmából szervezett Emlékezetklubot a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre a Pécsi Evangélikus Egyházközség nagytermében. A magasztos eseményt Matkovits-Kretz Eleonóra elnök asszony nyitotta meg. A rendezvényen megemlékeztünk az egy évvel ezelőtt elhunyt Dr. Havasi János (1952.07.12 - 2024.05.07) Herczeg Ferenc-díjas újságíróról, televíziós szerkesztőről, láger- és hadisírkutatóról. Köszöntő beszédében az elnök asszony kiemelte: Dr. Havasi János, akinek emlékét könyvein, filmjein keresztül idéztük meg, a Pécsi Német Kör aktív tagja volt. Számos kelet-ukrajnai, Ural-környéki, Baltikumi kutató- és emlékút résztvevője, majd, mint a GKNT tagja, a Gulág- és Gupvikutató Intézet létrehozásának egyik kezdeményezője, igazgató-helyettese volt. Gazdag életútjáról, szellemi hagyatékáról (több tucat riportfilm és tíz riportkönyv szerzője) kisebb fia, Havasi Dániel tartott vetített képes előadást. Az általa elmondottakat idősebb fia, Havasi Bertalan egészítette ki. A testvérpár bejelentette, hogy a család tagjai bejegyeztették a Dr. Havasi János Kulturális és Közéleti Alapítványt. A jó barátra, küzdő- és kutatótársra emlékezett Dupka György történész „Magyar hadifoglyok, internáltak a Baltikumban (1944-1953) (Lágerek, nyughelyek bejárása és helyszínelése)” című készülő könyvével, melynek fotóanyagát Fuchs Andrea mutatta be. Ezt követően W. Müller Judit pécsi muzeológus a közös kutatóutak jelentőségét méltatta és a Havasi János közreműködésével megszervezett nagy sikerű párizsi malenkij robot kiállítást idézte fel. Mint ismeretes, János 2015 októberétől a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt. Matkovits-Kretz Eleonóra a Havasi János - Jurkovics János szerzőpáros „Idegen ég alatt” című dokumentumfilmje kapcsán osztotta meg gondolatait, amely egy 2012-es, az Urál térségi lágereket feltérképező kutatóutat dokumentál. Az esemény Havasi János baráti köréhez tartozó résztvevők - köztük Tirts Tamás korábbi országgyűlési képviselő, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagja és Dr. Andrássy György jogász professzor – múltidéző hozzászólásaival, történeteivel zárult. Fotó-krónika: Fuchs Andrea
