Pécs, 2025.05.23. A Kárpát-medencei régióból a németek és magyarok szovjet fogságba hurcolásának 80. évfordulója alkalmából szervezett Emlékezetklubot a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre a Pécsi Evangélikus Egyházközség nagytermében. A magasztos eseményt Matkovits-Kretz Eleonóra elnök asszony nyitotta meg. A rendezvényen megemlékeztünk az egy évvel ezelőtt elhunyt Dr. Havasi János (1952.07.12 - 2024.05.07) Herczeg Ferenc-díjas újságíróról, televíziós szerkesztőről, láger- és hadisírkutatóról. Köszöntő beszédében az elnök asszony kiemelte: Dr. Havasi János, akinek emlékét könyvein, filmjein keresztül idéztük meg, a Pécsi Német Kör aktív tagja volt. Számos kelet-ukrajnai, Ural-környéki, Baltikumi kutató- és emlékút résztvevője, majd, mint a GKNT tagja, a Gulág- és Gupvikutató Intézet létrehozásának egyik kezdeményezője, igazgató-helyettese volt. Gazdag életútjáról, szellemi hagyatékáról (több tucat riportfilm és tíz riportkönyv szerzője) kisebb fia, Havasi Dániel tartott vetített képes előadást. Az általa elmondottakat idősebb fia, Havasi Bertalan egészítette ki. A testvérpár bejelentette, hogy a család tagjai bejegyeztették a Dr. Havasi János Kulturális és Közéleti Alapítványt. A jó barátra, küzdő- és kutatótársra emlékezett Dupka György történész „Magyar hadifoglyok, internáltak a Baltikumban (1944-1953) (Lágerek, nyughelyek bejárása és helyszínelése)” című készülő könyvével, melynek fotóanyagát Fuchs Andrea mutatta be. Ezt követően W. Müller Judit pécsi muzeológus a közös kutatóutak jelentőségét méltatta és a Havasi János közreműködésével megszervezett nagy sikerű párizsi malenkij robot kiállítást idézte fel. Mint ismeretes, János 2015 októberétől a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt. Matkovits-Kretz Eleonóra a Havasi János - Jurkovics János szerzőpáros „Idegen ég alatt” című dokumentumfilmje kapcsán osztotta meg gondolatait, amely egy 2012-es, az Urál térségi lágereket feltérképező kutatóutat dokumentál. Az esemény Havasi János baráti köréhez tartozó résztvevők - köztük Tirts Tamás korábbi országgyűlési képviselő, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagja és Dr. Andrássy György jogász professzor – múltidéző hozzászólásaival, történeteivel zárult. Fotó-krónika: Fuchs Andrea
Kassa, 2025. május 6–7. A kassai Kommunizmus Áldozatai Múzeum szervezésében történelmi emlékezet fesztiválja zajlott le a gulágokra történt deportálások 80. évfordulója alkalmából a város kultúrparkjában. A szlovákiai (Kassa) és magyarországi (Miskolc) diákok számára szervezett határokon átnyúló oktatási és megemlékező programot Pavol Hric múzeumigazgató és munkatársa nyitotta meg. A rendezvény részét képezte A kommunizmus első áldozatai Szlovákiában című tematikus kiállítás és az iskolások rajzaiból válogatott tárlat is. Az eseményen dr. Dupka György történész, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága ügyvezető elnöke, a Szolyvai Emlékpark felelős titkára „A szovjet államigazgatás legfőbb szerve, a kommunista terror eszköze: az NKVD/MVD/KGB, különös tekintettel a kárpátaljai, felvidéki tevékenységére, 1939-1956” címmel tartott szlovák tolmács közreműködésével vetítettképes előadást. A műhelyfoglalkozások keretében bemutatták a néhai dr. Havasi János filmnovellájából készült, Szász Attila által rendezett Örök tél című, szakmai sikereknek örvendő magyar filmet, melynek tükrében megvitatták Magyarország és Szlovákia történelmi tapasztalatait. A jövőképet érintően a résztvevők elemezték a demokratikus és polgári élet valóságát az EU-ban. Az eseményt megtisztelte Köteles László, a CSEMADOK alelnöke és Magyarország Kassai Főkonzulátusának képviselője. A projektpartnerek több napos programjának megvalósítását a magyar-szlovák partnerséget építő Interreg támogatta.
2025. február 24-én kezdetét vette a Kommunista diktatúrák terrorjának intézményei, áldozatai a szovjet blokk országaiban című kétnapos konferencia. Ezen 22 előadó, mintegy 15 anyaországi és külhoni kutatóintézet, szervezet képviselője jelent meg. Nyolcvan regisztrált résztvevő mellett a GKNT Facebook oldalán az élőben közvetített eseményt közel négyszázan kísérték figyelemmel. A nemzetközi tudományos konferenciát a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából rendezte meg a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézete és a Magyar Nemzeti Múzeum, az Alapjogokért Központ közreműködésével. A téma kutatói hét szekcióban mutatták be a kommunista diktatúrák eszmei és jogi hátterét, a szovjet terror intézményrendszerét, továbbá a szovjet minta magyarországi és kelet-közép- és délkelet-európai (Ukrajna, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és a Balkán) megjelenési formáit. A konferencia első napját Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Bognár Zalán, a GKNT elnöke, a Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézet igazgatója és Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár nyitották meg. Előadást tartott Fekete Rajmund (igazgató, Kommunizmuskutató Intézet), Szerencsés Károly (tanszékvezető, egyetemei docens, NKE), Horváth Attila (jogtörténész, egyetemi tanár, KKE; alkotmánybíró), Pomázi-Bárdonicsek Dominika (tudományos munkatárs, Iustitia GGKI), Bognár Zalán (elnök, GKNT; egyetemi docens, KRE; igazgató, Iustitia GGKI), Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS), Dupka György (ügyvezető elnök, GKNT; titkár, Szolyvai Emlékparkbizottság; tudományos főmunkatárs, Iustitia GGKI), Bank Barbara (bizottsági tag, NEB; egyetemi adjunktus PPKE), Rigó Róbert (tudományos főmunkatárs, KRE), Hantó Zsuzsa (történész, szociológus, Kommunizmus Bűnei Alapítvány), Marschal Adrienn (tudományos munkatárs, RETÖRKI). A szervezők nevében Dupka György mondott zárszót. A délutáni órákban koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak a Nemzeti Múzeum Málenkij Robot Emlékhelyén (a Ferencvárosi pályaudvar mellett), ahol a GKNT nevében Körösi Mihály alelnök koszorúzott. A konferencia második napján négy szekcióban (Dupka György, Cservenka Ferdinánd, Bank Barbara, Rigó Róbert tudományos kutatók vezetésével) Lengyelország, Csehszlovákia, a Balkán országai és Románia megtorló intézményrendszeréről, a szovjet Gulág-mintájára az NKVD/KGB tanácsadók közreműködésével szervezett kommunista munkatáborokról, a kommunista diktatúra által eltitkolt népirtásokról, a rendszerellenességgel vádolt...
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából rendez konferenciát a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézete és az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum az Alapjogokért Központ közreműködésével 2025. február 24-25-én. A kétnapos konferencia címe: „A kommunista diktatúrák terrorjának intézményei, áldozatai a szovjet blokk országaiban”. A rendezvénynek a Magyar Nemzeti Múzeum díszterme ad otthont. Több ország tizenhét kutatóintézetének és szervezetének huszonnégy előadója mutatja be a kommunista diktatúrák eszmei és jogi hátterét, a szovjet terror intézményrendszerét, továbbá a szovjet minta magyarországi és kelet-közép- és délkelet-európai (Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és a Balkán) megjelenési formáit. Dr. Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke rendkívül fontosnak tartja az Isten- és embertelen kommunista diktatúrák elnyomó, emberek 100 millióinak halálát és megnyomorítását okozó rendszerének és az áldozatok sorsának tényszerű feltárását és megismertetését a társadalom széles rétegeivel. Generációk nőttek fel ennek ismerete nélkül, illetve ennek meghamisított változatának tanításaival, ami erősen torzíthatja világlátásukat, gondolkodásukat és ezáltal a döntéseiket, életüket. Dr. Zsigmond Gábor, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint rendkívül megtisztelő az intézmény számára, hogy egy ennyire fontos eseményt fogadhat be a múzeum, ezzel is hozzájárulva a kommunizmus áldozatairól való méltó megemlékezéshez. A Nemzeti Múzeum azon túl, hogy évről évre helyt ad a konferenciának, másképpen is emlékezik az áldozatokra egész évben mindenki számára látogatható tagintézménye, a Málenkij Robot Emlékhely által. A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, melynek űrlapja a következő címen elérhető: http://bit.ly/4hM19qf
A felsőzsolcai Bárczay kastélyban került sor a GULAG és „málenkij robot” kutatók III. nemzetközi konferenciájára a Megbékélésért Polgári Egyesület és a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága szervezésében 2024. december 7-én. A „Régiók és települések a kárpát-medencében a GULÁG és a ’málenkij robot’ árnyékában, 1944/45-2024/25" elnevezésű rendezvény az Alapjogokért Központ támogatásával valósult meg. A kutatóműhelyek fórumának résztvevőit Fehér Tibor, a Megbékélésért Polgári Egyesület elnöke, Hogya Zsolt, Felsőzsolca alpolgármestere, a társszervezők nevében pedig Dupka György, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaság ügyvezető elnöke, a Szolyvai Emlékpark felelős titkára köszöntötte. Az „országos régiók a GUPVI árnyékában” tematikájú szekcióban Dupka György (ügyvezető elnök, GKNT, tudományos főmunkatárs, Iustitia GGKI, titkár, Szolyvai Emlékpark) „Kárpátalja tragédiája: magyar, svábnémet férfiak, nők elhurcolása az NKVD forgatókönyve alapján” címmel tartott előadást, amit Köteles László helytörténész (CSEMADOK országos alelnök - Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődés Szövetség) prezentációja követett „Málenkij robot a jelenlegi Szlovákia területén” címmel. A szekciót Benkő Levente (történész, a kolozsvári Művelődés főszerkesztője) előadása zárta a következő témában: „Emberek az embertelenségben. Kísérletek hadifoglyok és civil elhurcoltak segélyezésére és kiszabadítására Romániában”. A második szekcióban („Települések a málenkij robot árnyékában”) Stark Tamás (történész, HUN-REN Központ, Történettudományi Intézet) és Murádin János Kristóf (tanszékvezető, egyetemi docens, SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem, alelnök GKNT) adtak elő „A budapesti elhurcolások” illetve „Magyar civilek szovjet fogságba hurcolása Aranyosszéken, 1944 őszén” címmel. Ezt követően a nyolcvanadik évfordulóról is megemlékező kerekasztal beszélgetésen az emlékezetpolitikáról, a jövőbeni tervekről, megvalósítandó ötletekről és elképzelésekről fejtették ki gondolataikat Papp Annamária (történész, a kolozsvári Szabadság című napilap rovatvezetője) moderálásában a résztvevők: Fehér Attila (ny. polgármester, Lokálpatrióta Kör Felsőzsolca), Fehér Tibor (elnök, Megbékélésért Polgári Egyesület Felsőzsolca), Havasi Dániel (dokumentumfilmes, Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre), Körösi Mihály (helytörténész, alelnök GKNT, Mezőberény) és Matkovits-Kretz Eleonóra (elnök, Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre). Az esemény kérdésekkel, hozzászólásokkal zárult. A „80 éve történt” elnevezésű rendezvénysorozat 2025-ben Mezőberényben folytatódik. Együttműködő partnerünk:...
november 25., Budapest Tragikus eseményekre emlékeztünk a zsúfolásig megtöltött Kárpátaljai Szövetség rendezvénytermében. A magyar Országgyűlés 2012. május 21-én a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította november 25-ét: 1953-ban ezen a napon érkezett vissza Magyarországra a lágerekből szabadon bocsátott rabok első csoportja. Mint ismeretes, 1944. október végén a szovjetek csapatok egységei elfoglalták Kárpátalját, november 12-13-án kiadták a hírhedt 0036.sz. rendeletet, melynek értelmében mintegy 40 ezer hadköteles magyar polgári személyt vittek november 18-tól szovjet fogságba. Egyetlen bűnük a nemzetiségük volt. A kommunista-katonai diktatúra az erőszakos szovjetizálás érdekében hajtotta végre a magyarok kollektív megbüntetését, népirtását az anyaországban és a Kárpát-medencében: Erdélyben, Felvidéken, a Délvidéken. Az eddigi adatok szerint több mint 800 ezer, más adatok szerint több egymillió magyar sínylődött a GULÁG-GUPVI táborokban, közülük sok ezren alusszák örök álmukat idegen földben, rabtemetőkben, névtelen sírokban. Napjainkban az egyik haláltábor-rabtemető helyszínén létesült a Szolyvai Emlékpark, melynek elnöke dr. Tóth Mihály, felelős titkára dr. Dupka György. Eddig a gránittáblákra mintegy 12 ezer áldozat neve lett felvésve. Ez év november 14-én került felavatásra a Sztarij Szambori Emlékpark is a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség (akkori elnöke Szarvas Gábor, mostani elnöke Somogyi László) szervezésében. Mindkét hely a kárpát-medencei magyarok, németek és más nemzetiségűek Golgotájaként vonult a köztudatba. Az áldozatok emlékére mécsest gyújtottunk, a túlélőkre és halottainkra emlékezünk a Kárpátaljai Szövetség székházában. Az eseményt Varju Zoltán főtitkár nyitotta meg, emlékező beszédet mondott dr. Grezsa István, a Kárpátaljai Szövetség elnöke, dr. Dupka György, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága ügyvezető elnöke. Ezt követően Hajduk Márta ’Kárpátaljai tragédiája’ című dokumentumfilmjét tekintettük meg. Az 52 perces alkotás a szovjet munkatáborok kegyetlenségeit mutatja be, megszólaltatva a korszakot elemző történészeket, túlélőket, egykori szemtanúkat. A film rendezőjével és a téma szakértőivel Varju Zoltán beszélgetett. A rendezvény során kerekasztal beszélgetésre is sor került, melynek résztvevői voltak: Hajduk Márta rendező, dr. Bognár Zalán PhD történész,...
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) 2024. október 9–12 között nemzetközi tudományos konferenciát szervezett a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán a második világháború végén szovjet kényszermunkára hurcolt magyar és német származású civilek, valamint hadifoglyok emlékére. A konferencia csütörtöki és pénteki előadói Magyarországról és a Kárpát-medencei utódállamokból érkeztek, akik Délvidéktől, Magyarországon, Felvidéken és Kárpátalján át Erdélyig járták körül a kommunista rendszerek legszörnyűbb éveinek elnyomását, a deportálások korát, amikor több mint egymillió magyar került a szovjet GUPVI-GULÁG táboraiba. MURÁDIN JÁNOS KRISTÓF egyetemi docens, tanszékvezető, a konferencia fő szervezője üdvözölte a konferencia résztvevőit. Egyebek mellett emlékeztetett arra, hogy a mostani konferencia a tíz évvel ezelőtt megszervezett tudományos fórum folytatása, amelyre a GULÁG-kutatásokkal foglalkozó Kárpát-medencei magyar szakembereket hívták meg. Köszöntő beszédet mondott: TONK MÁRTON, a Sapientia EMTE rektora, BOGNÁR ZALÁN, a Gulág- ás Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke. Plenáris előadást tartott DR. MÁTHÉ ÁRON elnökletével STARK TAMÁS (Budapest) A szovjet fogság kutatásának története a nyolcvanas évektől napjainkig, BOGNÁR ZALÁN (Budapest) A magyar (hadi)fogolykérdés különböző aspektusai a magyar és a szovjet források alapján, különös tekintettel a közel 700 ezer magyar GUPVI-GULÁG személyi kartonra, HABIL. MURÁDIN JÁNOS KRISTÓF (Kolozsvár): Erdélyi magyarok szovjet fogságban:történet, források, kutatás, eredmények címmel. Az I. szekcióban DR. STARK TAMÁS elnökletével előadást tartott SERES ATTILA (Budapest) A GULÁG és a GUPVI lágerrendszere a szovjet történelemben, SOÓS VIKTOR ATTILA (Budapest) Harangozó Ferenc és Mészáros Tibor útja a GULAG-ra, HABIL. BANK BARBARA (Budapest): Visszatérések 1947-1956 címmel. A II. szekcióban DR. SERES ATTILA elnökletével BENKŐ LEVENTE (Kolozsvár/Magyarvista) Székelyföldiek háborújárása. Barcaföldvár, Foksány, Tighina, 1944–1948, UNGVÁRI BARNA ANDRÁS (Uzon) A Hídvégi Református Egyházközség és a hídvégiek helytállása a II-es számú Barcaföldvári Fogolytábor idején, MÁTHÉ ÁRON (Budapest) Vörös karszalagos milíciák és az uralomváltás Kolozsváron, PAPP ANNAMÁRIA (Kolozsvár/Magyarvista) A kolozsvári magyarságot ért csapások 1944-ben, különös tekintettel a magyar civilek...
A Marxista diktatúrák terrorjának jellemző helyszíne: börtönök, lágerek, rabtelepek címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Gulág- és Gupvikutató Intézet, a Gulág és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága és az Alapjogokért Központ 2024. június 6-án a Kárpátaljai Szövetség székháza dísztermében. A jelenlévőket Körösi Mihály, a Gulág és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága alelnöke, Mezőberény alpolgármestere üdvözölte. Köszöntő beszédet mondott Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója. A beszélgetést Pogrányi Lovas Miklós, az Alapjogokért Központ vezető kutatója moderálta. Hozzászólásában Bognár Zalán, a Károli Gáspár református Egyetem docense, a GGKI igazgatója a Lenin nevével fémjelezett szovjet Gulág kialakulásának körülményeit, a szovjet típusú szocialista táborokban is bevezetett haláltáborok működtetését ismertette. Tudvalevő, hogy a kommunista diktatúra Gulág táboraiban több mint százmillió ember halt meg. Botlik József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott egyetemi docense a Tito-rendszer által végrehajtott etnikai tisztogatásokról és a jugoszláv hatóságok által működtetett internálótáborok emberpusztító gyakorlatáról, a halálszigetként ismert Goli Otok (Kopár Sziget) börtönszigetről szólt. Dupka György, a Szolyvai Emlékpark Bizottság titkára, a GGKI tudományos főmunkatársa a Szovjetunióban működő Gulág-táborokról, a volgai és észtországi etnikai németek százezreinek Szibériába, Kazahsztánba és Baskírföldre történő kitelepítéséről, éh- és fagyhalál általi megtizedelésükről fejtette ki gondolatait. Minderről a 2009-2022 között a volt Szovjetunió területén a pécsi Német Kör szervezésében általa megtett, összesen több mint 50 ezer kilométernyi kutatóút tapasztalatai kapcsán beszélt. Cservenka Ferdinánd, a GGKI tudományos munkatársa, a Magyar Nemzeti Levéltár levéltárosa Esterházy János magyar mártír politikus meghurcoltatásáról, a morvaországi Mirov börtönben bekövetkezett haláláról közölt érdekfeszítő információkat. A Magyar Nemzeti Múzeum szakmuzeológusa, Dragan Traian történész a román kommunista rezsim szovjet típusú Gulág-lágereiről adott vázlatos képet. A megsemmisítő-koncentrációs rendszerhez 44 börtön és 72 kényszermunkatábor tartozott. Utóbbiakból a leghírhedtebbeket a Duna-Fekete-tenger-csatorna (Duna-delta) térségében működtette a Securitate. A Romániai Kommunista Diktatúrát Elemző Elnöki Bizottság vizsgálódásai nyomán megállapítást nyert, hogy hozzávetőleg 2 millió embert hurcolt meg a román kommunista diktatúra 1945 és 1989 között. Bank Barbara, a Nemzeti...
A marxista ideológián alapuló kommunista diktatúrák, szocialista rendszerek általános jellemzője volt a terror, a társadalom félelemben tartása eleinte keményebb, később egyre inkább puhuló módszerekkel. Hatalmukat csak így tudták megtartani ezek a totalitárius rendszerek, hiszen nem bírták a társadalom többségének a támogatását. A Gulág-és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága valamint az Alapjogokért Központ által 2024. június 6-án, 17 órai kezdettel a Kárpátaljai Szövetség székházában (1068 Budapest, Városligeti fasor 44., II. emelet) megrendezendő kerekasztal-beszélgetésen elsősorban a Szovjetunióban és az általa meghódított országokban kialakított megtorló rendszerekről, folyamatokról és intézményekről lesz szó: a rezsim vélt vagy valós ellenségeit „izoláló, átnevelő, megjavító” börtönökről, lágerekről, rabtelepekről és a bennük rabságot szenvedő áldozatokról. Nem ismert, felejtésre ítélt események, helyszínek és élettörténetek kerülnek bemutatásra és megvitatásra.
