A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Budavári Önkormányzat a magyarok és németek tömeges szovjet fogságba hurcolásának nyolcvanadik évfordulóján az áldozatoknak emléket állító településnév-fényfestést indított el az I. kerületi Mária Magdolna-toronyra vetítve Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Böröcz László kerületi polgármester részvételével. A Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézet kutatási eredményein alapuló installáció december végéig minden nap sötétedéstől este 10 óráig tekinthető meg a Kapisztrán téren.
November 25-én, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából megemlékezést tartottak a Ferencvárosi pályaudvarnál található, a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítóhelyeként működő Málenkij Robot emlékhelyen. A megemlékezést Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke nyitotta meg, majd Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója emlékeztek az áldozatokra. A rendezvényen a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) nevében Bognár Zalán elnök emlékezett meg a hadifogolyként vagy internáltként ítélet nélkül többéves szovjetunióbeli kényszermunkára elhurcolt civil áldozatokról, és helyezte el koszorúját a GKNT nevében. Ezt követően a megemlékezés résztvevői koszorúzással és főhajtással adóztak az ártatlanul rabságba hajtott honfitársaink emlékének.
MEGHÍVÓ A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézet (GGKI) a Kárpátaljai Szövetséggel együttműködésben tisztelettel meghívja Önt a következő tudományos konferenciára: „Cseberből vederbe – a holokauszt túlélői a GULAG és GUPVI táboraiban” A konferencia célja bemutatni és tudományos keretek között elemezni a második világháború egyik alig feltárt fejezetét – azoknak a holokauszt-túlélőknek a sorsát, akik a szovjet lágerek fogságába kerültek. Nyolcvanegy évvel ezelőtt, 1944. november 18-án, a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsának 0036. szigorúan titkos parancsa alapján hurcolták el Kárpátalja magyar, német és részben zsidó származású 16–76 év közötti civil férfi lakosságát. A konferencián rájuk is emlékezünk. Helyszín: A Kárpátaljai Szövetség székházának díszterme (1068 Budapest, Városligeti fasor 44.) Időpont: 2025. november 18. (kedd) 10:00 órától A konferenciát megnyitja: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter
A nyolcvan éve véget ért II. világháború alapvetően átalakította a Kárpát-medencei magyarság és németség életét. A térségbe érkező Vörös Hadsereg, valamint a vele szövetségben harcoló román, csehszlovák és jugoszláv csapatok nyomában gyökeres politikai és társadalmi átrendeződés vette kezdetét, amelynek legnagyobb kárvallottja az itt élő magyarság és németség volt. Mindkét nemzetet a kollektív bűnösség jegyében jogi és önkényes eszközökkel sújtották nemcsak a szovjetek, hanem a győztes és átállt szomszédos országok fegyveres erői, politikai vezetői és különféle szervezetei is. E tragikus, sokáig elhallgatott és még ma is csak kevéssé ismert eseményeket, folyamatokat, következményeket nemzetközi tudományos konferencia keretében vizsgáljuk a történettudomány mellett a jogtudomány, a politikatudomány, a pszichológia és a vallástudomány szemszögéből is, hogy minél sokrétűbb képet nyerhessünk e nehéz időszakról. A háború utáni megtorlások a magyar és a német civil lakosság tömeges, ítélet nélküli fogságba vetésével és az NKVD GUPVI kényszermunkatáboraiba való elhurcolásával kezdődtek. Ezzel párhuzamosan zajlott a Tito partizánjai által végrehajtott délvidéki vérengzés – a hungarocídium és germanocídium –, valamint a Maniu-gárdisták kegyetlenkedése Erdélyben. A terror a magyarok és németek – a korszakban joggal haláltáboroknak nevezett - koncentrációs, illetve internálótáborokba hurcolásával folytatódott: legnagyobb mértékben a Délvidéken valamint Romániában (a Kárpátokon innen és túlra), de Csehszlovákiában is, például a hírhedt pozsonyligetfalui és patronkai lágerbe. A magyarok és németek kitoloncolása hazájukból folyamatos volt. Az 1945. augusztus 2-i potsdami határozat már nagyhatalmi döntéssel mondta ki a németek kitelepítésének szükségességét, ezáltal kelet- Közép-Európából mintegy 12 millió németet üldöztek el. A kényszermigrációban elől járt Csehszlovákia, ahol a magyarokat nagy számban deportálták cseh területekre. A Magyarországra kényszerített csehszlovák-magyar lakosságcserével további, közel 90 ezer magyart kényszerítettek szülőföldje elhagyására, míg a magyarországi szlovákok önként dönthettek szülőföldjük elhagyásáról. A jogfosztások közül elég, ha megemlítjük a mai napig hatályos Beneš-dekrétumokat vagy a romániai CASBI törvényt, de a sort még hosszan folytathatnánk. A konferencia helyszíne és időpontja: Károlyi-Csekonics Palota Bálterem, Szivarszoba...
A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre – Német Kör 2025. október 3-4 között megemlékezésekkel egybekötött zarándok-programot szervezett az Apatin-Zombor-Szabadka útvonalon. A régiók közti találkozóra a „80 éve történt: 1944-2025” megemlékezés-sorozat keretén belül került sor. Bajmokon a megemlékezők 17 fős csoportja - köztük a GKNT tagjaival - Czindel Attila helytörténész közreműködésével látogatták meg az Akácfa Emléktemetőt. A helytörténész elmondása szerint 81 évvel ezelőtt, 1944. november 2-án a szerb partizánok mintegy kétszáz ártatlan környékbeli magyar és német polgárt végeztek ki azon a helyszínen, ahol ma az emlékmű áll: a 2004. november 2-án felállított emléktáblákra 198 áldozat nevét vésték fel. A 90-es évek dereka óta a Bajmoki Dózsa György Magyar Művelődési Központ és annak Hagyományápoló és Kegyeleti Bizottsága szervezi a megemlékezéseket az Akácfa Emléktemetőben. Csoportunk Szabadkán a Német Népi Szövetség (Deutscher Volksverband) székházában a "Magyarok és németek szovjet fogságba hurcolása a Kárpát-medence régióiból" elnevezésű nemzetközi konferencián vett részt. Az eseményt Weiss Rudolf, a Német Népi Szövetség elnöke és Matkovits-Kretz Eleonóra, a pécsi Német Kör elnöke nyitotta meg. Weiss Rudolf történész és tanár vitaindítója után dr. Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója „A magyar és német lakosság tömeges deportálása a Kárpát-medencéből a GUPVI lágereibe”, dr. Dupka György történész a „Kárpát-medencei magyar és német polgárok internálása a Szovjetunióba a kollektív bűnösség elve alapján 1944-1946 között”, W. Müller Judit történész, a Pécsi Janus Pannonius Múzeum főmuzeológusa „A malenkij robot emlékezetének személyes aspektusai” címmel tartotta meg előadását. Az eddigi kutatások szerint a még időben elmenekültek, a kitelepítettek és internálták száma mintegy 400 000 főre tehető, helyettük szerb telepesek érkeztek. Ezzel a Tito nevével fémjelzett jugoszláviai kommunista, illetve partizán vezetők Délvidék etnikai arányait teljesen megváltoztatták. 1944. október és 1948. március között a Délvidéken létesített 113 koncentrációs-, halál-, és munkatábor (Gádor/Gakovo, Tiszaistvánfalva/Bački Jarak, Körtés/Kruševlje, Mollyyfalva/Molindorf-Molin, Rezsőháza/Knićanin, Szávaszentdemeter/Sremska Mitrovica, Szeghegy/Szikics/Lovćenac, stb.) nevesített és különböző adatok alapján becsült...
2025. augusztus 1. Szepsi A PATRIOTA honismereti szövetség a Csemadokkal és a GKNT-vel együttműködve szakmai, egyben baráti találkozót valósított meg Szepsiben, melynek keretében "80 éve történt" címmel konferenciát szervezett a szovjet megszállásról, a "malenkij robotról" a jelenlegi Szlovákia területén, illetve a Kárpát-medencében, valamint ezek mai napig tartó hatásairól. A GULÁG-GUPVI kutatók immár második nemzetközi szepsi fórumát Köteles László, a Csemadok alelnöke és Dr. Bognár Zalán, a GKNT elnöke nyitotta meg a Szepsi Városi Művelődési Házban. Gondolatébresztő előadást tartott: - dr. Dupka György történész, a GKNT ügyvezető elnöke (Tiszabökény/Budapest), - dr. Bognár Zalán történész (Budapest), - dr. Cservenka Ferdinánd történész (Hidaskürt/Mostová), - Kállai Karolina helytörténész, tanár (Szatmárnémeti), - Körösi Mihály helytörténész, a GKNT alelnöke (Mezőberény), - Dragan Traian történész, a Nemzeti Múzeum főmuzeológusa (Budapest), - ing. Pavol Hric, a Kassai Kommunizmus Áldozatai Múzeum igazgatója (Kassa), - Alica Schreiber, a Fábry-ház gondnoka (Stósz), - Pracu Eszter történész doktorandusz (Nagykapos). Másnap a konferencia résztvevői a felvidéki emlékhelyeket keresték fel. Fotó-krónika: Fuchs Andrea
Pécs, 2025.05.23. A Kárpát-medencei régióból a németek és magyarok szovjet fogságba hurcolásának 80. évfordulója alkalmából szervezett Emlékezetklubot a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre a Pécsi Evangélikus Egyházközség nagytermében. A magasztos eseményt Matkovits-Kretz Eleonóra elnök asszony nyitotta meg. A rendezvényen megemlékeztünk az egy évvel ezelőtt elhunyt Dr. Havasi János (1952.07.12 - 2024.05.07) Herczeg Ferenc-díjas újságíróról, televíziós szerkesztőről, láger- és hadisírkutatóról. Köszöntő beszédében az elnök asszony kiemelte: Dr. Havasi János, akinek emlékét könyvein, filmjein keresztül idéztük meg, a Pécsi Német Kör aktív tagja volt. Számos kelet-ukrajnai, Ural-környéki, Baltikumi kutató- és emlékút résztvevője, majd, mint a GKNT tagja, a Gulág- és Gupvikutató Intézet létrehozásának egyik kezdeményezője, igazgató-helyettese volt. Gazdag életútjáról, szellemi hagyatékáról (több tucat riportfilm és tíz riportkönyv szerzője) kisebb fia, Havasi Dániel tartott vetített képes előadást. Az általa elmondottakat idősebb fia, Havasi Bertalan egészítette ki. A testvérpár bejelentette, hogy a család tagjai bejegyeztették a Dr. Havasi János Kulturális és Közéleti Alapítványt. A jó barátra, küzdő- és kutatótársra emlékezett Dupka György történész „Magyar hadifoglyok, internáltak a Baltikumban (1944-1953) (Lágerek, nyughelyek bejárása és helyszínelése)” című készülő könyvével, melynek fotóanyagát Fuchs Andrea mutatta be. Ezt követően W. Müller Judit pécsi muzeológus a közös kutatóutak jelentőségét méltatta és a Havasi János közreműködésével megszervezett nagy sikerű párizsi malenkij robot kiállítást idézte fel. Mint ismeretes, János 2015 októberétől a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt. Matkovits-Kretz Eleonóra a Havasi János - Jurkovics János szerzőpáros „Idegen ég alatt” című dokumentumfilmje kapcsán osztotta meg gondolatait, amely egy 2012-es, az Urál térségi lágereket feltérképező kutatóutat dokumentál. Az esemény Havasi János baráti köréhez tartozó résztvevők - köztük Tirts Tamás korábbi országgyűlési képviselő, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagja és Dr. Andrássy György jogász professzor – múltidéző hozzászólásaival, történeteivel zárult. Fotó-krónika: Fuchs Andrea
Kassa, 2025. május 6–7. A kassai Kommunizmus Áldozatai Múzeum szervezésében történelmi emlékezet fesztiválja zajlott le a gulágokra történt deportálások 80. évfordulója alkalmából a város kultúrparkjában. A szlovákiai (Kassa) és magyarországi (Miskolc) diákok számára szervezett határokon átnyúló oktatási és megemlékező programot Pavol Hric múzeumigazgató és munkatársa nyitotta meg. A rendezvény részét képezte A kommunizmus első áldozatai Szlovákiában című tematikus kiállítás és az iskolások rajzaiból válogatott tárlat is. Az eseményen dr. Dupka György történész, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága ügyvezető elnöke, a Szolyvai Emlékpark felelős titkára „A szovjet államigazgatás legfőbb szerve, a kommunista terror eszköze: az NKVD/MVD/KGB, különös tekintettel a kárpátaljai, felvidéki tevékenységére, 1939-1956” címmel tartott szlovák tolmács közreműködésével vetítettképes előadást. A műhelyfoglalkozások keretében bemutatták a néhai dr. Havasi János filmnovellájából készült, Szász Attila által rendezett Örök tél című, szakmai sikereknek örvendő magyar filmet, melynek tükrében megvitatták Magyarország és Szlovákia történelmi tapasztalatait. A jövőképet érintően a résztvevők elemezték a demokratikus és polgári élet valóságát az EU-ban. Az eseményt megtisztelte Köteles László, a CSEMADOK alelnöke és Magyarország Kassai Főkonzulátusának képviselője. A projektpartnerek több napos programjának megvalósítását a magyar-szlovák partnerséget építő Interreg támogatta.
2025. február 24-én kezdetét vette a Kommunista diktatúrák terrorjának intézményei, áldozatai a szovjet blokk országaiban című kétnapos konferencia. Ezen 22 előadó, mintegy 15 anyaországi és külhoni kutatóintézet, szervezet képviselője jelent meg. Nyolcvan regisztrált résztvevő mellett a GKNT Facebook oldalán az élőben közvetített eseményt közel négyszázan kísérték figyelemmel. A nemzetközi tudományos konferenciát a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából rendezte meg a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézete és a Magyar Nemzeti Múzeum, az Alapjogokért Központ közreműködésével. A téma kutatói hét szekcióban mutatták be a kommunista diktatúrák eszmei és jogi hátterét, a szovjet terror intézményrendszerét, továbbá a szovjet minta magyarországi és kelet-közép- és délkelet-európai (Ukrajna, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és a Balkán) megjelenési formáit. A konferencia első napját Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Bognár Zalán, a GKNT elnöke, a Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézet igazgatója és Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár nyitották meg. Előadást tartott Fekete Rajmund (igazgató, Kommunizmuskutató Intézet), Szerencsés Károly (tanszékvezető, egyetemei docens, NKE), Horváth Attila (jogtörténész, egyetemi tanár, KKE; alkotmánybíró), Pomázi-Bárdonicsek Dominika (tudományos munkatárs, Iustitia GGKI), Bognár Zalán (elnök, GKNT; egyetemi docens, KRE; igazgató, Iustitia GGKI), Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS), Dupka György (ügyvezető elnök, GKNT; titkár, Szolyvai Emlékparkbizottság; tudományos főmunkatárs, Iustitia GGKI), Bank Barbara (bizottsági tag, NEB; egyetemi adjunktus PPKE), Rigó Róbert (tudományos főmunkatárs, KRE), Hantó Zsuzsa (történész, szociológus, Kommunizmus Bűnei Alapítvány), Marschal Adrienn (tudományos munkatárs, RETÖRKI). A szervezők nevében Dupka György mondott zárszót. A délutáni órákban koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak a Nemzeti Múzeum Málenkij Robot Emlékhelyén (a Ferencvárosi pályaudvar mellett), ahol a GKNT nevében Körösi Mihály alelnök koszorúzott. A konferencia második napján négy szekcióban (Dupka György, Cservenka Ferdinánd, Bank Barbara, Rigó Róbert tudományos kutatók vezetésével) Lengyelország, Csehszlovákia, a Balkán országai és Románia megtorló intézményrendszeréről, a szovjet Gulág-mintájára az NKVD/KGB tanácsadók közreműködésével szervezett kommunista munkatáborokról, a kommunista diktatúra által eltitkolt népirtásokról, a rendszerellenességgel vádolt...
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából rendez konferenciát a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézete és az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum az Alapjogokért Központ közreműködésével 2025. február 24-25-én. A kétnapos konferencia címe: „A kommunista diktatúrák terrorjának intézményei, áldozatai a szovjet blokk országaiban”. A rendezvénynek a Magyar Nemzeti Múzeum díszterme ad otthont. Több ország tizenhét kutatóintézetének és szervezetének huszonnégy előadója mutatja be a kommunista diktatúrák eszmei és jogi hátterét, a szovjet terror intézményrendszerét, továbbá a szovjet minta magyarországi és kelet-közép- és délkelet-európai (Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és a Balkán) megjelenési formáit. Dr. Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke rendkívül fontosnak tartja az Isten- és embertelen kommunista diktatúrák elnyomó, emberek 100 millióinak halálát és megnyomorítását okozó rendszerének és az áldozatok sorsának tényszerű feltárását és megismertetését a társadalom széles rétegeivel. Generációk nőttek fel ennek ismerete nélkül, illetve ennek meghamisított változatának tanításaival, ami erősen torzíthatja világlátásukat, gondolkodásukat és ezáltal a döntéseiket, életüket. Dr. Zsigmond Gábor, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint rendkívül megtisztelő az intézmény számára, hogy egy ennyire fontos eseményt fogadhat be a múzeum, ezzel is hozzájárulva a kommunizmus áldozatairól való méltó megemlékezéshez. A Nemzeti Múzeum azon túl, hogy évről évre helyt ad a konferenciának, másképpen is emlékezik az áldozatokra egész évben mindenki számára látogatható tagintézménye, a Málenkij Robot Emlékhely által. A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, melynek űrlapja a következő címen elérhető: http://bit.ly/4hM19qf
