Budapest, 2026. február 18.
A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézete (GGKI) A háború emberi ára címmel szervezett könyvbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetést az Alapjogokért Központ támogatásával a Kárpátaljai Szövetség dísztermében.
A szervezők nevében Dr. Dupka György nyitotta meg az eseményt és üdvözölte a hallgatóságot.
Köszöntő beszédet mondott Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, aki párhuzamot vont a múltbeli és a mostani háború könyörtelen valósága és pusztítása között. Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a jelenlegi biztonságunkat nem tekinthetjük magától értetődőnek. Figyelmeztetett, hogy a közelgő európai háborúból ki kell maradnunk: meg kell óvnunk a magyar életet, a magyar közösségeket a fronttól, a megszállástól és attól, hogy ismét mások döntéseinek árát fizessük meg.
Dr. Grezsa István, a Kárpátaljai Szövetség elnöke is a történelmi tapasztalatok és tények alapján ítélte el a magyarságnak tragédiákat okozó mindenkori háborúkat, melyek különösen Kárpátalján az ártatlan magyar civilek ellen is irányultak.
Dr. Bognár Zalán történész, a GKNT elnöke, a GGKI igazgatója mutatta be a Társaság és az Intézet új kötetét, mely 17 történész GUPVI-GULÁG témakört érintő tanulmányait tartalmazza. A szerzők az írásaikkal a 80 éve történt, egy sokáig elhallgatott közösségi tragédiának állítanak emléket. Elmondása szerint – a fronton szovjet hadifogságba került 700 000 honvéddel együtt – összesen mintegy 1 millióra tehető a szovjet fogságot szenvedő magyarok száma, akiknek egyharmada életét vesztette. A róluk szóló kötet haszonnal forgatható mind a történész szakma képviselői, mind a közelmúltunk iránt érdeklődő olvasóközönség számára.
A továbbiakban a ’80 éve történt: Magyarok és németek szovjet fogságba hurcolása a Kárpát-medencei régiókban 1944/45’ című könyv bemutatójával egybekötött kerekasztal-beszélgetést Havasi Dániel politológus, a GGKI igazgatóhelyettese vezette, amelynek résztvevői dr. Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a GKNT elnöke, a GGKI igazgatója, Bimba Brigitta történész, a Debreceni Egyetem doktori iskolájának doktorjelöltje, dr. Dupka György történész, lágerkutató, a GGKI tudományos főmunkatársa, a GKNT ügyvezető elnöke, a Szolyvai Emlékpark titkára voltak.
Bognár Zalán tanulmánya kapcsán ismertette az eddig elérhető és feldolgozott szovjet forrásokat, egyéni sorsokat érintő visszaemlékezéseket, a párhuzamos online adatbázisokat, és kitért ezek validálásának jelentőségére. Kiemelte, az általa vezetett kutatóintézet eddig közel 50 ezer főről készített online adatbázist, amelynek bemutatására március második felében kerül sor.
Dupka György a 2. sz. szolyvai gyűjtőtábor mellett a kárpátaljai magyarság második golgotájára utalva, a szambori koncentrációs tábor kapcsán fejtette ki gondolatait. Eredménynek tartja, hogy mindkét tábor helyszínén, melyek a tömegsírokat is magukba foglalják, kárpát-medencei szintű emlékhelyek létesültek. A Szolyvai Emlékpark kőtábláira eddig mintegy 13 ezer áldozat nevét vésték fel, a 2024-ben felavatott Sztarij szambori Emlékparkban felállításra kerülő táblákra az eddig felkutatok áldozatok nevei is hamarosan felkerülnek. Részletesen ismertette az 1944 őszén, a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa által november 13-án kiadott 0036-os rendeletet, amely alapján a kollektív büntetés elvét alkalmazva, az NKVD végrehajtotta az etnikai tisztogatással felérő, mintegy 30 ezer magyar és német katonaköteles férfi elhurcolását a szovjet táborokba.
Kitért a modern ukrán emlékezetpolitikára a szambori láger vonatkozásában. Mint elmondta, sok időbe került, míg sikerült a Szolyvai Emlékpark által támogatott Lembergi Magyar Kulturális Szövetség vezetőinek meggyőzni Szatrij Szambor városvezetőit arról, hogy a 22. sz. gyűjtő- és továbbító láger tömegsírjaiban a magyarokkal és németekkel együtt ukrán patrióták is nyugszanak. Ezt követően engedélyezték az emlékpark felépítését. Azóta közösen tartunk koszorúzással egybekötött hivatalos megemlékezéseket a történelmi egyházak lelkipásztorainak közreműködésével – tette hozzá Dupka György.
A továbbiakban az áthallásokat érzékeltette a 80 évvel ezelőtti küzdelmek, és a jelenlegi orosz-ukrán háború vonatkozásában, melynek következtében a kárpátaljai magyarság vészhelyzetbe került: a 2001-es népszámláláskor 155 ezer főnyi magyarság száma a máig tartó elvándorlások miatt kevesebb mint felére csökkenhetett. Mint mondta, ezt az ember- és értékvesztő folyamatot csakis a béke állíthatja meg, ezért imádkoznak az emberek. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a békekötéssel mielőbb eljön majd az az időszak, amikor helyre állhatnak az időközben kihűlt szakmai kapcsolatok, ismét újabb kutatóutak tervezhetők a pécsi Német Kör és annak elnöke, Matkovits Kretz Eleonóra szervezésében.
Bimba Brigitta doktorjelölt családi érintettség alapján is szólt az 1944 őszén elhurcolt, meggyalázott, valamint életmentő nők sorsáról. A kutató személyes motivációira és az adatközlők viszonyulására is kitért a sokáig jellemzően tabusított problémakör kapcsán, kiemelve a családtagokat érintő transzgenerációs traumákat is. Példákkal idézte fel a kárpátaljai nők hősies helytállását a múltban és a jelenlegi háborús körülmények között.
A kerekasztal-beszélgetésen felmerült a kommunista diktatúra középiskolai oktatásának kérdése, példaként említve, hogy Románia a 2025/26-os tanévtől a végzősök számára külön tantárgyként vezette be a „A kommunista rendszer története Romániában” című kurzust. A felvetett kérdéshez hozzászólók úgy ítélték meg, hogy Magyarországon, a külhoni régiókban, sőt Ukrajnában is lenne létjogosultsága a Kommunista rendszer története elnevezésű tantárgy mielőbbi bevezetésének.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői mellett többek közt a hallgatóság körében jelen lévő Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki hivatal helyettes államtitkára, Dragan Traian Constantin történész, a Magyar Nemzeti Múzeum Modernkori Főosztály fő muzeológusa, Krasói László nyugalmazott rádiós szerkesztő, egyetemi tanár és Bíró Andor, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum volt főmunkatársa is kifejtették véleményüket.
Fotó-krónika: Fuchs Andrea
