Történelmi konferenciával emlékeztek a 80 évvel ezelőtt a szovjet fogságba, a GUPVI és a GULAG lágereibe elhurcoltakra Szepsiben.
A háromnapos rendezvénysorozat résztvevőit Mihályi Molnár László, a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmányának elnöke köszöntötte. Mint mondta, azokra az elhurcoltakra emlékeznek, akik soha nem tértek haza, és azokra, akik évek múlva hazatértek, de soha nem volt szabad beszélniük a megtapasztaltakról, mert a kommunizmus valódi arcát szemléltették volna.
A konferenciát annak főszervezője, Köteles László, a Csemadok alelnöke nyitotta meg. Úgy fogalmazott, az események után eltelt hat évtized a felejtésről szólt, de ma már lehet beszélni róluk, vissza kell hozni a köztudatba.
Kiemelte, nemcsak azokra emlékeznek, akik otthonuktól messze haltak meg és azokra, akik végül hazatértek, hanem azokra is, akik itthon maradtak, a nőkre, asszonyokra, akiktől elragadták gyermeküket, férjüket, vőlegényüket, kedvesüket.
Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke rendkívül fontosnak nevezte, hogy emlékezzünk, hisz, ahogy Kölcsey Ferenc írta, egy nép, amely nem tud emlékezni, magát temeti el.
A konferencia első napján a résztvevők előadásokat hallgathattak a Kárpát-medence magyar és német lakosságának elhurcolásáról és az akkori történések mai napig ható következményeiről, egyebek mellett Kárpátalja és Kelet-Szlovákia megszállásáról, a szovjet fogságba vetett magyarokra vonatkozó források, adatbázisok problematikáiról, a málenkij robotra elhurcolt civilek beazonosításának nehézségeiről, a szatmári svábok elhurcolásáról, a családi kötelékek feldúlásáról, de arról is, hogyan van jelen a kommunizmus emlékezete a 21. század fiatal generációinak tagjai között. A második és a harmadik napon pedig bejárták azokat a helyszíneket, amelyek kötődnek ezekhez az eseményekhez, körutat tettek a Szepességben, útba ejtve Branyiszkót, Lőcsét, Késmárkot, Szepesváralját, illetve Kassán ismerkedtek a múlttal és a jelennel.







